2026 határidő gyártóknak: illatallergének jelölése gyertyákon

Az illatallergéneket a gyertyákon az illatolajokhoz tartozó biztonsági adatlap (SDS) alapján kell feltüntetni, a 2023/1545 EU-rendelet bővített listája szerint. Az első lépés minden gyártónál és forgalmazónál ugyanaz: be kell szerezni a beszállítói adatokat, majd auditálni a teljes termékportfóliót. Aki ezt elmulasztja, nem tudja teljesíteni a CLP-rendelet szerinti címkézési kötelezettséget, és kockázatos terméket hoz forgalomba.
Röviden:
- A kötelező allergénfeltüntetés az illatgyertyákon a 2023/1545 EU-rendelet alapján történik, mely bővíti az incidenslistát és határidőket vezet be.
- A megfeleléshez a beszállítói SDS-eket naprakészen kell tartani, a portfólióval rendszeresen auditálni kell és egy belső allergénnyilvántartást érdemes vezetni.
- A címkén szerepelnie kell a gyártó adataiknak, a termék pontos megnevezésének, a veszélyjeleknek, az allergén összetevők listájának és az UFI kódnak, ha szükséges.
- Az UFI kód csak veszélyes besorolású termékeknél kötelező, a PCN bejelentés pedig az érintett hatósághoz történik a forgalomba helyezés előtt.
- A leggyakoribb hibák közé tartozik a elavult SDS, a rossz küszöbérték alkalmazása, az angol nyelvű tájékoztatás és a hiányzó vagy nem megfelelően feltüntetett allergénlista.
Tartalomjegyzék
Mely jogszabályok érvényesek az illatallergén jelölésre gyertyán Magyarországon
A gyertyák illatallergén jelölése nem egy önálló, gyertyaspecifikus jogszabályból ered. A kötelezettség a kozmetikai termékekre írt 1223/2009/EK rendeletből és a hozzá kapcsolódó, allergénlistát bővítő 2023/1545 módosításból vezethető le, miközben a gyertyák és illatosított termékek besorolása a CLP-rendelet (kémiai anyagok osztályozása, címkézése, csomagolása) alá tartozik. A két szabályozás gyakorlatilag egymásra épül: a CLP adja a formai kereteket, a kozmetikai rendelet módosítása pedig meghatározza, mely illatanyagokat kell néven nevezni a csomagoláson.
A 2023/1545 rendelet jelentősen kiterjesztette a kötelezően feltüntetendő illatallergének körét, és új átmeneti határidőket vezetett be a piacra helyezésre és a forgalmazásra. Az Ekotox szakértői szerint a 2026-os és 2027-es határidők azt jelentik, hogy a portfólió-hiányelemzést és a beszállítói adatfrissítést nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.
A magyar végrehajtást a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, korábban NNK) felügyeli, amely részletes gyakorlati útmutatót ad a CLP szerinti kötelezettségekről. A gyakorlatban ez a következőket jelenti:
- a piacra helyezés időpontja számít, nem a raktáron lévő készlet gyártási dátuma
- a már forgalomban lévő, régi címkéjű termékeket az átmeneti időszak alatt még lehet értékesíteni
- az új gyártási tételekre viszont már az aktuális allergénlistát kell alkalmazni
- a forgalmazók (viszonteladók, üzletek) felelőssége is fennáll, ha tudottan hibás címkéjű terméket árusítanak tovább
Hogyan auditáljuk a portfóliót és a beszállítói SDS-eket
A megfelelés nem egyetlen lépés, hanem egy visszatérő folyamat. Az alábbi sorrend segít abban, hogy semmi ne maradjon ki, és a dokumentáció is rendben legyen.
- Portfólió-lista összeállítása. Vegyünk sorra minden illatosított terméket, és rendeljük hozzá az adott illatolaj vagy illatkeverék beszállítóját.
- SDS bekérése és ellenőrzése. Minden illatanyaghoz naprakész biztonsági adatlap kell, amely tartalmazza az összetevők pontos arányát. Ha a beszállító nem tud teljes SDS-t adni, a gyártásba állítást célszerű elhalasztani, amíg az adat megérkezik és auditálható.
- Allergéntartalom meghatározása küszöbérték szerint. Az SDS-ből ki kell szűrni, mely allergén komponensek érik el azt a koncentrációt, amely fölött a 2023/1545 rendelet szerint kötelező a feltüntetés.
- CPSR/PIF dokumentáció frissítése. A kozmetikai biztonsági jelentést (CPSR) és a termékinformációs dossziét (PIF) az új allergénadatokkal kell kiegészíteni, dátumozva és verziózva.
- Felelős személy kijelölése. Legyen egy név, aki a beszállítói adatbekérést, az SDS-archívumot és a címkefrissítést koordinálja. Kisebb gyártóknál ez gyakran egy fő, nagyobb üzemeknél önálló szerep.
Profi tipp: Vezessünk egyetlen belső „allergén-masterlistát”, amely minden illatosított termékhez rögzíti a beszállítót, az SDS dátumát és a feltüntetett allergéneket. Ez az egyetlen dokumentum sokkal gyorsabbá teszi egy hatósági ellenőrzés vagy egy új boltlánc auditjának megválaszolását, mint ha minden alkalommal külön kellene összeszedni az adatokat.
A dokumentáció nem papírmunka a papírmunka kedvéért. Ha egy vásárló allergiás reakciót jelez, az archivált SDS és a verziózott CPSR/PIF az egyetlen bizonyíték arra, hogy a gyártó a jelölés időpontjában elérhető adatok alapján járt el helyesen.
Milyen elemek kerüljenek a gyertya címkéjére
A címke tartalma és formája nem ötlet kérdése, hanem a CLP és a kozmetikai szabályozás által meghatározott kötelező elemek összessége. A NNGYK részletes útmutatója szerint a következőknek kell szerepelniük magyar nyelven a csomagoláson:
- a szállító vagy gyártó neve és elérhetősége
- a termékazonosító (a termék pontos megnevezése)
- a veszélyt jelző piktogramok, H-mondatok (veszélyekre figyelmeztető mondatok) és P-mondatok (óvintézkedésre vonatkozó mondatok), ha a besorolás ezt indokolja
- a névleges mennyiség
- az illatallergén komponensek listája, jellemzően INCI-elnevezéssel (a kozmetikai összetevők nemzetközi elnevezési rendszere), például: linalool, limonene, citral, eugenol
- az UFI kód (egyedi formulaazonosító), amennyiben szükséges
Kis csomagolásoknál, ahol a hely szűkös, a gyakorlat az, hogy az allergénlistát a legkisebb, még olvasható betűmérettel, a hátoldalon vagy egy kihajtható matricán helyezik el, elkülönítve az egyéb figyelmeztetésektől. A lényeg, hogy a lista ne olvadjon bele a díszítő szövegbe: legyen jól tagolt, és ne keveredjen a márkanévvel vagy a hangulatszöveggel.
Az alapanyag megnevezésénél fontos a pontosság: a gyertyák túlnyomó része paraffinból készül, nem viaszból, hacsak a termékleírás kifejezetten nem jelöl meg más alapanyagot (például szójaviaszt vagy méhviaszt). A „viasz” szó általános használata a paraffin alapú termékeknél félrevezető lehet a fogyasztó számára, ezért a címkén és a termékleírásban is a valós alapanyagot, azaz a paraffint kell szerepeltetni.
A Viaszgyár CLP-címkegenerátora jó kiindulópont lehet az előre kitöltött sablonokhoz, de a végleges allergénlistát mindig a saját SDS-ek alapján kell ellenőrizni, nem generikus mintából átvenni.
Mikor kell UFI kódot és PCN bejelentést feltüntetni
Az UFI kód (egyedi formulaazonosító) és a hozzá kapcsolódó PCN bejelentés (a mérgezési központoknak szóló termékbejelentés) nem minden gyertyánál kötelező, csak akkor, ha a termék a CLP szerint veszélyesként van besorolva. A SBLCore elemzése szerint az illatgyertyák és diffúzorok gyakran esnek ebbe a körbe az illatolajok koncentrációja miatt, ezért a besorolást minden termékcsaládra egyedileg kell megvizsgálni.
Ahol UFI kód szükséges, azt jól láthatóan, a többi kötelező elemtől elkülönítve kell feltüntetni a csomagoláson, míg a PCN bejelentést az illetékes hatóság felé, forgalomba hozatal előtt kell megtenni. A biztonsági adatlapnak (SDS) magyar nyelven, a hazai előírásoknak megfelelő tartalommal kell rendelkezésre állnia, és nem elegendő egy angol nyelvű, beszállítói SDS egyszerű átvétele fordítás nélkül.

Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni
A legtöbb címkézési probléma nem szándékos mulasztásból, hanem elavult dokumentációból ered. A leggyakoribb hibák:
- hiányzó vagy régi verziójú SDS, amely még a korábbi allergénlistát tükrözi
- rossz küszöbérték alkalmazása, gyakran egy másik termékkategóriára érvényes határértékkel összekeverve
- csak angol nyelvű tájékoztatás a magyar piacra szánt terméken
- olvashatatlanul kicsi vagy díszítőelemekkel összekeveredő allergénlista
- hiányzó UFI kód veszélyesként besorolt illatgyertyáknál
- elmaradt CPSR/PIF frissítés az új beszállítói adatok ellenére
Az ellenőrzés gyakoriságát az új beszállítói tételekhez kell kötni, nem egy fix naptári ciklushoz. Ha egy illatanyag-beszállító vált, vagy egy meglévő recept összetétele módosul, azonnal új SDS-ellenőrzés és allergénértékelés szükséges. Bonyolultabb, sok komponensű illatkeverékek vagy határeset besorolású termékek esetén külső szakértő (például kozmetikai szabályozási tanácsadó) bevonása gyorsabb és biztonságosabb megoldás, mint a saját csapat találgatása.
Hogyan kezeli a Gyertya Áruház az allergén-megfelelést belsőleg
A Gyertya Áruház 1980 óta van jelen a magyar gyertyapiacon, és ez az időtáv nem véletlenül számít a szabályozási megfelelés kérdésében is. Egy ekkora múltú gyártó és nagykereskedő már többször élte át, hogy egy jogszabály-módosítás átrendezi a beszállítói dokumentáció elvárásait, és minden alkalommal ugyanaz bizonyult működő megoldásnak: a beszállítói SDS-eket a beérkezéskor azonnal auditálni, nem a hatósági ellenőrzés előtti hetekben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az illatosított termékek és a Verdissimo örökrózsák kiegészítő dekorációs elemei is egy közös nyilvántartásban szerepelnek, ahol az allergénadatok és a dokumentáció verziója egyértelműen követhető. Más gyártóknak ugyanez a logika ajánlható: egy egyszerű, karbantartott lista és egy kijelölt felelős személy sokkal többet ér, mint egy bonyolult rendszer, amit senki nem frissít rendszeresen. A pontos címkézés végső soron nem csak jogi kötelezettség, hanem a fogyasztói bizalom alapja is.
— Lorinc
Segítünk a gyertyacímkézésben és a beszerzésben
A Gyertya Áruház nem külső tanácsadóként, hanem gyártóként és nagykereskedőként ismeri a beszállítói adatbekérés és a csomagolási megfelelés napi nehézségeit, ezért kínál gyakorlati segítséget viszonteladóknak és dekorációs partnereknek a beszerzés oldalán.

Nagykereskedelmi rendelés esetén a partnerek konkrét termékadatokat és csomagolási tájékoztatást kapnak, amelyekre saját címkézésüket alapozhatják, legyen szó szezonális gyertyákról, esküvői keringő gyertyákról vagy figurás darabokról, mint a gomba gyertyák. A teljes kínálat, a kapcsolatfelvételi lehetőségek és a viszonteladói feltételek a Gyertya Áruház weboldalán tekinthetők át. Aki nagyobb tételben, dekoratőrként vagy rendezvényszervezőként rendel, ott az egyedi árajánlat kérése az első lépés: elég felvenni a kapcsolatot a webshopon keresztül, és a csapat a konkrét termékkör alapján ad választ a rendelkezésre álló mennyiségről és a csomagolási részletekről.
Források
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent az illatallergén jelölés gyertyán?
Azt jelenti, hogy az illatosított gyertyák csomagolásán fel kell tüntetni azokat az illatanyag-összetevőket, amelyek az 1223/2009/EK rendelet és a 2023/1545 módosítás szerint allergén hatásúnak minősülnek, és elérik a kötelező feltüntetési küszöbértéket.
Honnan tudja a gyártó, mely allergéneket kell feltüntetni?
A beszállítói biztonsági adatlapból (SDS): az abban szereplő összetevő-arányokat kell összevetni a 2023/1545 rendelet allergénlistájával és küszöbértékeivel.
Kell UFI kód minden illatgyertyára?
Nem, csak akkor, ha a termék a CLP-rendelet szerint veszélyesként van besorolva; ezt a SBLCore útmutatója is megerősíti.
Mi a különbség a CPSR és a PIF között?
A CPSR a kozmetikai biztonsági jelentés, amely az illatanyagok kockázatértékelését tartalmazza, míg a PIF a teljes termékinformációs dosszié, amely az összes vonatkozó dokumentumot (SDS-ek, CPSR, receptúra) összefogja.
Gyertya viaszból vagy paraffinból készül?
A legtöbb gyertya paraffinból készül, nem viaszból, kivéve ha a termékleírás kifejezetten más alapanyagot, például szójaviaszt jelöl meg.
Ki felel a hibás allergén jelölésért, a gyártó vagy a forgalmazó?
Elsősorban a gyártó vagy importőr, de a forgalmazó is felelősségre vonható, ha tudottan hibás vagy elavult címkéjű terméket kínál tovább a piacon.
Ajánlott